GMate8 unfinished works - public domain

Az utóbbi időben találkoztam egy internetes bejegyzéssel, ami azt taglalta, hogy a végponttól végpontig titkosított beszélgetőcsatornák mennyire szabaddá teszik a beszélgetéseit, megvilágítva, hogy egyébként a többi emberrel, akivel nem biztonságos csatornán keresztül kommunikál, felszínes marad a kapcsolata, nem lesz mélységekbe nyúló, sőt, mindig inkább a jéghegy csúcsát kapargatják majd a diskurzusaik. Ez a bejegyzés most olyannyira elgondolkodtatott, hogy úgy döntöttem, szánok erre egy blogbejegyzést.

Egyből azt az analógiát szeretném alkalmazni, hogy a normákkal, valamint a különböző társadalmi jelenségekkel, mennyire lehet befolyásolni az egyének szabadságának a gyakorlását, valamint a gondolkodás szabadságát.

Mi emberek úgy vagyunk felépítve, hogy ha valamiről tudjuk, hogy nem tartozik a normalizált kategóriákba, vagy nem csináljuk, vagy elhallgatjuk/eltitkoljuk.

01000101 00000000 01100111 00000000 01111001 00000000 00100000 00000000 01110011 00000000 01111010 00000000 01101001 00000000 01101101 00000000 01110101 00000000 01101100 00000000 11100001 00000000 01100011 00000000 01101001 00000000 11110011 00000000 01100010 00000000 01100001 00000000 01101110 00000000 00100000 00000000 11101001 00000000 01101100 00000000 11111100 00000000 01101110 00000000 01101011 00000000 00111111 00000000

  • Jin és Jang (kvantum) Átmenet (qubit kvantumfizika)

Tartalom: fluorid, és egyebek amiket csak egy emberöltő eltelte után tudtak betiltani, mert nem vették észre

Megemlíteni az élelmiszer adalékanyagokat, a cukorbetegséget és a rákot

Források

Valószínűleg aki a technológiában jártas, gondolkodott már el azon, hogy a titkosszolgálatok milyen korszerű mechanikákat használhatnak, ami még nem nyilvános.

Azt már világosnak tartom, hogy a katonai, illetve a hírszerzési szektor 5 évvel legalább, vagy egy évtizedes előnyt élvez a technológia terén, mint a nyilvános szektor. Ezen a gondolatmeneten elindulva, a titkosítási algoritmusainkra, és a biztonságosnak hitt kommunikációnk már rég nem annyira biztonságos, mint amilyennek azt jelenleg hisszük. Hiszen, ha elárulnák, hogy már nem az, akkor azt jelentené, hogy ezt az előnyt már nem tudnák kihasználni, hogy megfigyeljenek minket akaratunkon kívül, mert új, korszerűbb algoritmusok keletkeznének ezen hírek alapján. Fontos leszögezni, hogy ezen állítás bizonyosságát a titkosszolgálatok természete miatt nem tudjuk vizsgálni, csak találgatni lehet, vagy várni egy leleplezőre. Ami egy apróbb megnyugvást ad, hogy tudomásunk szerint ezen titkosszolgálatok is erősen függnek ezen technológiáktól, és nem szándékoznak kellemetlenül cselekedni önnönmagukkal. Viszont játszunk el a gondolattal, hogy valóban kihasználják azon sebezhetőségeit ezen korszerű technológiáknak, amiket a nyilvánosság még nem ismer. (Nevezhetjük igazából akkor zero day vulnerability-nek is) Tekintsünk például a Monero hálózatát. Sajnos közismert a Monero a kiberbűnözők között is, ezért az FBI egy bounty-t ajánlott fel annak, aki fel tudja törni az algoritmusát. Ha sikerül feltörni, az lenne a leglogikusabb lépés, ha ezt titokban tartanák, és csendben kihasználnák, hogy a többség nem tud róla, ezáltal is előnyhöz jutva, egyébként hasonlóan az Enigma feltöréséhez, ami a második világháború végeredményét pecsételte meg a harmadik birodalommal szemben.

A viselkedését tanulámonyzva kiderülne

Ha úgy viselkedne mint Obama:

  1. Titkos erők/csoportok
  2. A hatalom korrupciója (John McAfee)

Ha nem az okés

Egy kép egy anonymous maszkot viselő, feltehetően férfiról, aki egy táblát tart amin magyarul az áll, hogy az embereknek nem a kormánytól kellene félniük, hanem a kormánynak kellene félnie az emberektől

A modern világunkban bele sem gondolunk, hogy az elmúlt évtizedben is egyfajta anarchizmusban éltünk, egy úgynevezett (legalábbis, ahogy én hívom) digitális anarchizmusban. Jelenleg viszont ez kezd megváltozni. A kereskedelmi, pénzügyi érdekek és törvényhozók megjelenése a területen azonban teljesen megváltoztatta az internetet.

Ameddig az internet szabályok nélkül működött, az információszabadság felvirágzott. Ám azonban mára ez megváltozott. A mai világban az interneten való tevékenységünk súlyos következményekkel járhat.

Mit értek digitális anarchizmus alatt?

Hogyan kezdődött az egész?

Mi változott és van-e még remény?

Mit tehetünk jelenleg?

Anyagok:

Illusztráció a fizikai Monero érméről a logója alapján

Forrás: pixabay.com

A követőimnek feltűnhetett, hogy az utóbbi időben beüzemeltem egy tárcát, aminek a címét ki is raktam a Mastodon profilomra. Na de mégis mi ez? Miért használom, és mi a közös történetem a Moneroval? Ezt fogom most nektek elmesélni, zanzásítva, hátha jobban ti is megértitek. Kritika természetesen ér!


Mi az a Monero?

A Monero egy kriptovaluta, ami lehetővé teszi a teljesen privát tranzakciókat bármely személy közt és a pénzügyi szabádságot annak, aki használja. Nincsen opt-out az adatvédelemből, úgy mint ahogy azt a Signal alkalmazásnál már megfigyelhettük.

Itt érdemes megemlíteni, hogy a Signalnak van egy olyan funkciója, aminek a segítségével pénzt tudunk küldeni kontaktjainknak a MobileCoin segítségével, ami egy Moneron alapuló, annak a forráskódjából kivált (forkolt) kriptovaluta. Jelenleg ez a fizetési funkció még csak béta állapotban érhető el benne, és elég macerás a mindennapi használata a MobileCoin jelenleg még csekély elérhetősége miatt.

A Monero kifejezés eszperantó nyelven érmét jelent. Ez is reflektál a készpénzhez hasonló tulajdonságaira. A Monero-t mai napig aktívan fejlesztik, lelkes rajongók és hobbi programozók. A Monero valutát tartja az angol The Hated One adatvédelmi témákban esszéket közlő csatorna a világ egyik legprivátabb fizetőeszközének, igen, még a készpénznél is privátabbnak.

Hogyan működik a színfalak mögött?

A Monero úgy törekszik megteremteni a pénzügyi szabadságot és a rendszer zökkenőmentes működését, hogy minden egyes érmének ugyanolyan értéke, nem tehetünk különbséget pl. József és Andrea 1 érméje közt. Úgy éri ezt el, hogy elfedi, azaz maszkolja a küldőt, fogadót különböző alcímekkel (figyelőtárca és költőtárca, ezek az alaptárcán subtárcák), és az adott érme történetét gyűrűs aláírásokkal és sok egyéb más modern kriptográfiai megoldásokkal. A gyűrűs aláírás lényege, hogy nem lehet megtudni ki küldte a bizonyos összeget, így egy blokkban a küldő és fogadó emberek tárcáinak címei össze vannak keverve. Csak a két személy, aki egymás közt a tranzakciót lebonyolította tudja, hogy megtörtént, de nem tudják egymás identitását.

Zanzásítva: sehogy nem lehet konkrét egyénekhez kötni semmit, ez a Monero lényege

Miért fontos megvédeni a pénzügyekben az adatinkat?

Nos, akinek nem lenne világos, annak most elmagyarázom, hogy ha nem lenne legalább valamilyen színtű pénzügyi adatvédelem a mai bankoknál számos problémákhoz vezetne. Most egy Bitcoinos példával élnék: a Bitcoin tranzakciók teljesen traszparensek. Emiatt, ha valaki a múltban elkövetett egy bűncselekményt egy bizonyos érmével, akkor az veszíthet az értékéből, és ha hozzád kerülne, el ís veszíthetnéd azt (feketelista). Előbb utóbb a véleményem szerint a Bitcoin dominanciája meg fog dőlni, de ez mellékes. Ehhez hozzá kell tenni, hogy az FBI bountyt ajánlott annak aki feltöri a Monero hálózatát, de eddig, a [hivatalos álláspont szerint]() még senkinek sem sikerült ami természetesen nem garancia arra, hogy nem is fog bekövetkezni. Az is bizonyítja hogy a Monerot adark weben eloszeretettel használjak fizetesi modszerkent. Most ezt a reszletet kihagyhattam volna de ugy gondolom ez egy kulcsfontossagu tényezője a történetnek. Fontos figyelembe venni, hogy attól függetlenül, hogy úgy hiszik feltörhetetlen, nem kell azt az információt készpénznek venni. Itt is van egy gyönyörű történet ami megmutatja, miért kell egyszerre minden esehetőségre felkészülni. Tehát a pénzügyi adatvédelem azért is fontos, hogy megőrizzük az eredeti értékét vagyonunknak, tárgyainknak, hogy valóban mi birtokoljuk azt, hogy megtartsuk a szabadságunkat.

Ha most szeretnél elkezdeni kriptozni, vagy csak ismerkednél a Monero-val, akkor ajánlom az oldalukat megtekintésedre

Mi az ami eredtileg megfogott a Moneroban?

Amikor először hallottam róla, úgy gondoltam, hogy érdekes. De egészen mostanáig nem foglalkoztam vele. Egyszer csak amikor láttam egy videót a közelmúltban róla, annyira megtetszett, hogy elhatároztam, jobban beleások a témába. Ahogy egyre mélyebbre kerültem abba a bizonyos nyúlüregbe, egyre jobban kezdtem magam is a hirdetőjévé, aktivistájává válni, mert hiszem, hogy a Monero igenis megmentheti az emberiséget jelen korunk korrupt, rosszul felépített rendszerei ellen, egy újabb, szebbet létrehozva. Az fogott meg, hogy nem kell tudnia senkinek arról, mennyi pénzem van, ki fizet kinek, nem kell feladnom az online magánéletem, azért cserébe, hogy hozzáférjek az internet nyújtotta lehetőségekhez, ezáltal is erőt, hatalmat adva az egyéneknek, segítvén a demokrácia érvényesülését. Jelengleg társadalmunkat a sokat emlegetett felső tíz százalék írányítja akiket most gyíkemberek helyett, csak pénzéhes üzletemberek nevezek :D Tehát ezek az üzletemberek nem törődnek azzal hogy Jánossal, sem Annával, csak azzal hogy minél több legyen a profitjuk, valószínűleg ennek következtében ugye Annából és Jánosból. Anna és János csak holmi megélhetésért küzd ha az üzletemberekhez viszonyítjuk. Ők pedig kihasználják ezt. Az üzletemberek és a pénz nem megfelelő bevonása a gazdaságba, horribilis eredményekhez vezetett. A mai világunkban a legnagyobbak a társadalmi egyenlőtlenségek, hogy csak egy problémát említsek. Az hiba, ha valakinek a szolgáltatását úgy vesszük igénybe, hogy megbízunk benne. Az ígéreteket meg lehet szegni, ezért is fontos egy olyan rendszert előterjeszteni, ahol anélkül tudja mindenki végezni kis és nagy dolgát, hogy bárkiben is meg kellene bíznia.

Ajánlott anyagok

Monero könyv

  Tülk!   - avagy útmutató a Mastodon, illetve a Fediverzum használatához

 

Üdvözöllek szerény, de tartalomban folyamatosan bővülő blogomon! Ha itt vagy, az azt jelenti hogy szeretnéd megérteni, hogy működik ez az egész. Hadd magyarázzam el. 😎


Mi is az a Mastodon?

 

“A Mastodon egy ingyenes és nyílt forráskódú szoftver saját üzemeltetésű közösségi hálózati szolgáltatások futtatására. A Twitter szolgáltatáshoz hasonló mikroblogolási funkciókkal rendelkezik, amelyeket nagyszámú, egymástól függetlenül működtetett csomópont, úgynevezett példányok kínálnak, amelyek mindegyike saját magatartási kódexszel, szolgáltatási feltételekkel, adatvédelmi irányelvekkel, adatvédelmi opciókkal és moderációs irányelvekkel rendelkezik.

Minden felhasználó egy adott Mastodon-példány (más néven szerver) tagja, amely föderált közösségi hálózatként képes együttműködni, lehetővé téve a különböző példányokon lévő felhasználók számára, hogy kölcsönhatásba lépjenek egymással. Ennek célja, hogy a felhasználók rugalmasan választhassák ki azt a csomópontot, amelynek a politikáját előnyben részesítik, ugyanakkor megőrizzék a hozzáférést egy nagyobb közösségi hálózathoz. A Mastodon szintén része a Fediverse szerverplatformok együttesének, amelyek megosztott protokollokat használnak, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy más kompatibilis platformok, például a PeerTube és a Friendica felhasználóival is interakcióba lépjenek. A Mastodon közösségi finanszírozású, és nem tartalmaz hirdetéseket.

A Mastodon kabalája egy masztodonra vagy mamutra hasonlító, ormányos állat, amelyet néha egy tablet vagy okostelefon segítségével ábrázolnak. A szoftver segítségével közzétett üzeneteket korábban “toots” néven ismerték, bár ma már egyszerűen “posztoknak” hívják őket. A Mastodont Eugen Rochko hozta létre, és 2016 októberében jelentette be a Hacker News-on.” [wikipedia.org] CC-BY-SA 3.0

 

Egy kép a felhasználói felületről mastodon.social-on.

 

 

Mi is az a Fediverzum?

 

Egy kép a Fediverzum logójáról

 

 


1. Beszállás!

1 -Feed testreszabása -Keresés a server kivalasztasa nehez, ahhoz kell gyujteni meg linkek a hashtag / link / hivatkozas micsoda reply es sima post nyelv; cw; public / hidden / followers / mentioned posto

https://write.grin.hu/globally-echoing-notes/welcome-to-the-fediverse-some-thoughts-follow

A mastodon igazából activitypub, ez a protokoll neve. A Friendica egy multiprotokoll server, kezeli az AP mellett a diaspora, gnusocial, nomad, pleroma, illetve az AP mindenféle mutásait.